Bár a búza csak ki, hogy az emberi étrend mintegy 12.000 évvel ezelőtt, ez lett a fő táplálék-vágott széles körben használják a feldolgozott élelmiszerek. Kimutatták, hogy a búza – amiláz-tripszin inhibitorokban (ATIs) található fehérjék egy csoportja immunválaszt vált ki a bélben, amely a test más szöveteire is átterjedhet.
az ATIs olyan növényi eredetű fehérjék, amelyek gátolják a közönséges paraziták enzimjeit-például a mealwormokat és a mealybugokat – a búzában., Az ATIs fontos szerepet játszik a magfejlődés során előforduló anyagcsere folyamatokban is.
számos korábbi tanulmány a glutén emésztőrendszeri egészségre gyakorolt hatására összpontosított. Detlef Schuppan, a németországi Johannes Gutenberg Egyetem vezető kutatója, valamint a csapat célja annak kiemelése, hogy az ATIs milyen szerepet játszik az emésztőrendszeri egészségben és azon túl.
az ATIs csak kis mennyiségű búzafehérjét alkot-körülbelül 4 százalék -, de az általuk kiváltott immunválasz jelentősen befolyásolja egyes embereknél a nyirokcsomókat, a veséket, a lépet és az agyat, gyulladást okozva., Az ATIs-t javasolták a rheumatoid arthritis, a sclerosis multiplex (MS), az asztma, a lupus és a nem alkoholos zsírmájbetegség, valamint a gyulladásos bélbetegség súlyosbítására is.
” valamint hozzájárul a bélrendszeri gyulladásos állapotok kialakulásához, úgy gondoljuk, hogy az ATIs elősegítheti a bélen kívüli egyéb immunrendszeri krónikus állapotok gyulladását. A nem lisztérzékeny gluténérzékenységben előforduló bélgyulladás típusa különbözik a lisztérzékenység okozta bélgyulladástól, és nem hisszük, hogy ezt a gluténfehérjék váltják ki.,”
Prof. Detlef Schuppan
“ehelyett bebizonyítottuk, hogy a búzából származó ATIs, amely szintén szennyezi a kereskedelmi glutént, aktiválja az immunsejtek bizonyos típusait a bélben és más szövetekben, ezáltal potenciálisan súlyosbíthatja a már meglévő gyulladásos betegségek tüneteit”-tette hozzá Schuppan professzor.