Csapadék Reakciók, illetve Oldhatóság Szabályokat
A csapadék reakció, amelyben az oldott anyagok reagál formában egy (vagy több) szilárd termékek. Sok ilyen típusú reakció ionok cseréjét jelenti az ionos vegyületek között vizes oldatban, és néha kettős elmozdulásnak, kettős helyettesítésnek vagy metathesis reakcióknak nevezik., Ezek a reakciók gyakoriak a természetben, és felelősek a korallzátonyok kialakulásáért az óceáni vizekben és az állatok veseköveiben. Ezek széles körben használják az iparban a termelés számos áru, speciális vegyi anyagok. A csapadékreakciók számos kémiai elemzési technikában központi szerepet játszanak, beleértve a fémionok azonosítására használt spot teszteket és az anyag összetételének meghatározására szolgáló gravimetrikus módszereket (lásd e fejezet utolsó modulját).,
Az anyag vízben vagy bármely oldószerben való feloldódásának mértékét mennyiségileg oldhatóságként fejezik ki, meghatározva egy adott körülmények között Elérhető anyag maximális koncentrációját. Azt mondják, hogy a viszonylag nagy oldhatóságú anyagok oldhatóak. Az anyag kicsapódik, ha az oldat körülményei olyanok, hogy koncentrációja meghaladja oldhatóságát. A viszonylag alacsony oldhatóságú anyagokról azt mondják, hogy oldhatatlanok, és ezek azok az anyagok, amelyek könnyen kicsapódnak az oldatból., További információ ezekről a fontos fogalmakról a megoldásokról szóló szöveges fejezetben található. A csapadékreakciók által alkotott szilárd anyagok azonosságának előrejelzése céljából egyszerűen utalhatunk az oldhatósági mintákra, amelyeket sok ionos vegyület esetében megfigyeltek (1.táblázat).
Egy élénk példa a csapadék figyelhető meg, amikor megoldások, kálium-jodid, illetve ólom-nitrát vegyesek, ami a formáció tömör vezető jodid:
Ez a megfigyelés összhangban van a oldhatóság irányelvek: Az egyetlen oldhatatlan vegyület között minden érintett vezető jodid, az egyik kivétel az általános oldhatósága jodid sók.,
az ezt a reakciót reprezentáló nettó ionos egyenlet:
ólom-jodid egy világos sárga szilárd anyag, amelyet korábban jódsárga néven ismert művész pigmentjeként használtak (1.ábra). A tiszta PbI2 kristályok tulajdonságai hasznosak a röntgen-és gammasugár-detektorok gyártásában.
az 1.táblázatban szereplő oldhatósági táblázat felhasználható annak előrejelzésére, hogy csapadékreakció lép-e fel, ha oldható ionos vegyületek oldatait összekeverik. Csak meg kell határozni az oldatban lévő összes iont, majd mérlegelni kell, hogy lehetséges-e kation/anion párosítás oldhatatlan vegyületet eredményezhet.
például az ezüst− nitrát és nátrium− fluorid keverőoldatai Ag+, NO3 -, Na+ és F-ionokat tartalmazó oldatot eredményeznek., Az oldatokban eredetileg jelen lévő két Ionos vegyületen, az AgNO3-on és a NaF-on kívül további két ionos vegyület származhat ebből az iongyűjteményből: a NaNO3-ból és az AgF-ből.
az oldhatósági táblázat azt jelzi, hogy az összes nitrátsó oldódik, de az AgF az egyik kivétel a fluoridsók általános oldhatósága alól. Ezért csapadékreakció várható, amint azt a következő egyenletek írják le: