Halakat a nap-éj egyenlőség jelenséget, a mozgás, a nap-éj egyenlőség jelenséget mentén az ekliptika (a sík Föld körüli pályára) okozta a ciklikus halakat a Föld forgástengely.
híres csillagkatalógusának összeállításakor (i.e. 129-ben befejezve) a görög csillagász, Hipparchus észrevette, hogy a csillagok pozícióit szisztematikusan eltolták a korábbi babiloni (káldeai) intézkedésektől. Ez azt jelezte, hogy nem a csillagok mozognak, hanem a megfigyelő platform—a Föld., Az ilyen mozgást precessziónak nevezik, amely egy ciklikus hullámzásból áll, amely a Föld forgástengelyének orientációjában 25,772 év. A precesszió volt a Föld harmadik felfedezett mozgása, a sokkal nyilvánvalóbb napi forgás és az éves forradalom után. A precessziót a nap és a Hold gravitációs hatása okozza, amely a Föld egyenlítői dudorára hat. Sokkal kisebb mértékben a bolygók is befolyásolják.
a Föld forgástengelyének égre vetítése két, egymással ellentétes irányba mutató pontot eredményez: az északi és a déli égi pólusokat., A precesszió miatt ezek a pontok nyomon követik a köröket az égen. Ma az északi égi pólus a Polaris ívétől mindössze 1° – ra mutat. Ez pont legközelebb Polaris körülbelül 2100 ce. 12 000 év alatt az északi égi pólus körülbelül 5° – ra mutat Vegától. Jelenleg a déli égi pólus nem mutat fényes csillag közelében.
szintén ezzel a hullámmal mozog a föld egyenlítőjének égére vetítés. Ezt a vetületet, egy nagy kört, az égi egyenlítőnek nevezik. Az égi egyenlítő metszi egy másik hasznos nagy kört, az ekliptikát. Ahogy a Föld kering a Nap körül, az a folyamatosan változó irány, ahonnan a napot megtekintik, arra készteti, hogy nyomon kövesse az ekliptikát. Az égi egyenlítő 23,44° – os szögben hajlik az ekliptikához (az ekliptika úgynevezett ferdesége)., Az égi egyenlítő és az ekliptika a napéjegyenlőségeknek (tavaszi és őszi) nevezett két ponton metszi egymást. Az év folyamán, amikor a Föld kering a Nap körül, az utóbbi kétszer áthalad az egyenlítőn, márciusban a déli féltekéről az Északi féltekére, szeptemberben pedig az ellenkező irányba mozog. A napéjegyenlőség az ekliptika mentén nyugatra sodródik, évente 50, 3 ívmásodperc sebességgel, amikor az égi egyenlítő a Föld precessziójával mozog.,